Monique Beeler, újságíró

The Oakland Tribune

Fordítás: Bandi Amikor Dr. Lori Kohler orvostanhallgató volt, tanárai soha nem említették, hogyan kell bánni a transznemű betegekkel. Nem tudhatott meg semmit a személyes tapasztalataikról, hogy milyen orvosi kezelésben kell őket részesíteni, vagy hogy hogyan kell könnyíteni helyzetükön.
Pályafutásának kezdetén szkeptikusan viszonyult azokhoz az emberekhez, akik azt mondták, rossz testbe születtek. Azt mondja: "(Azt gondoltam), Miről beszélnek ezek az emberek? Nevetséges!"
Hallgatói évei óta Kohlernek kb. 200 transznemű betege volt. A tapasztalat megváltoztatta hozzáállását.
"Szexualitás terén mindenféle ember megtalálható", mondja Kohler, aki San Franciscó-ban, a California Egyetemen tanít orvostan hallgatókat. "Valójában csupán merev szabályaink tartják meg az embereket azokban a dobozokban, amelyekben megpróbáljuk megtartani őket."
Kohler a California Egyetemen keresztül kb. 100 transznemű páciens közvetlen orvosa, és további 50-60 emberrel foglalkozik a kaliforniai [Department of Corrections]-ön keresztül, amely gyakran foglalkozik transzneműekkel, különösen a szexiparban tevékenykedő transznőkkel.
Bár 1994 óta specializálódott transznemű páciensekre, a szaktudásnak, amit Kohler adhat a tanítványainak, megvannak a maga korlátai.
Annak ellenére, hogy világszerte egyre több kutatás zajlik a témában, Kohler és más szakértők sem tudták megállapítani, mi okozza, hogy valaki jobban azonosul a másik nemmel.
"Orvosi magyarázat nincs", mondja Kohler. "Rengeteg pszichológiai és pszichiátriai magyarázat létezik. Valószínűleg nagyon hasonlít a melegségre vagy leszbikusságra. Senki sem tudja megmagyarázni, de létezik."

Az elővezetett elméletek
Néhány elmélet azt mondja, hogy méhen belül a magzat az ellenkező nemre jellemző hormonok hatásának van kitéve, vagy spontán genetikai mutáció történik a fejlődés során.
A Holland Agykutató Intézetnek az agy szexuális tevékenységért felelős részén végzett kutatása azt sugallja, hogy az agynak ezen BSTc-nek nevezett területe kisebb a nőknél, mint a férfiaknál, és kisebb a transzszexuális nők esetében is. Transznemű páciensekkel dolgozó orvosok érdekesnek tartják ezt a kutatást, de nem gondolják végérvényűnek.
Dr. Sheila Kirk, a San Franciscó-i székhelyű Meleg és Leszbikus Orvosi Szövetség képviselője rámutatott, hogy a tanulmány következtetései kb. 10, már meghalt ember agyának vizsgálatán alapultak, ami klinikai méretekben nagyon kevés számú alanynak minősül.
"Ez egy nagyon úttörő jellegű munka", mondja Kirk, aki a pittsburghi Transznemű Sebészeti és Orvosi Központot 1997-ben alapította meg két másik kollégájával együtt. 2000-be Kirk nyugdíjba vonult az intézettől, mely azóta be is zárt.
Kirk, aki maga is átment nem-változtató műtéten - amit időnként nemi identitás megerősítő műtétnek hívnak - hogy férfiból nővé válhasson, most transzneműekkel kapcsolatos előadásokat tart.
"Nem tudjuk, hogy a [transzszexualizmus] a születéstől kezdve adottság-e", mondja Kirk. "[Néhány kutatás] arra mutat rá, hogy a transznemű embrek méhen belüli fejlődése alakul másképp. Azon kívül, hogy az ellenkező nemmel azonosulnak, a transznemű emberek nincsenek jobban kitéve a fizikai vagy lelki problémáknak, mint a populáció egésze" - mondja Kohler.


Nincs tudományos magyarázat
"Van egy olyan énkép, amit semmiféle tudomány nem tud megmagyarázni", mondja. "Sokkal nagyobb küzdelmek is várnak a transznemű emberekre. Erre inkább társadalmi betegségként gonolok."
A Harry Benjamin Gender Disphoria Association becslései szerint minden 11.900 férfi és 30.400 nő között előfordul a transzszexualizmus. A szövetség egy szakértői hálózatot tart fenn ügyvédtől a pszichológusig, akik a transznemű közösség érdekében dolgoznak.
Bean Robinson, pszichológus, a Harry Benjamin GDA főigazgatója azt gyanítja, hogy a transznemű népesség aránya ennél sokkal magasabb. A nem megkérdezése nélkül a népszavazás alkalmával nagyon nehéz korrekt becslésekbe bocsátkozni, mondja.
"Úgy tűnikk, minden országban jelen van, és mindig is létezett a jelenség", mondja Robinson. "Van valami köze fajunk pszichéjéhez."
Hogy az ok biológiai, pszichológiai eredetűnek bizonyul-e, vagy a kettő kombinációjának, mint ahogy Robinson gondolja, nagyon fontos, hogy a transznemű emberek együttérző és fair bánásmódban részesüljenek.
"Nagyon fontos, hogy az emberek ne kezeljék ezeket az embereket perverzekként", mondja. "Megérdemlik az életet, hogy boldoguljanak, és ne rúgják ki őket az állásukból."